Telefon: 22-318-700, 30-938-5665, e-mail: larke.info2003@gmail.com, ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9.00-17.00, péntek: 9.00-13.00

A fény túlsó oldalán…” – Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülete (LÁRKE), Székhely / iroda: 8000 Székesfehérvár, Jancsár utca 11. Adószám: 18494967-1-07
LÁRKE logo

Alapszabály

2015.06.09., kedd. | Nem-besorolt

“ A fény túlsó oldalán…” Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülete

ALAPSZABÁLYA

( egységes szerkezetbe foglalva a 2015. május 18. napján elhatározott módosításokkal egységes szerkezetbe

foglalva, amely módosítások dőlt betűvel kerültek megjelölésre )

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1.Az Egyesület neve: “ A fény túlsó oldalán …” Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülete

Rövid név:Látássérültek Regionális Egyesülete

Rövidített név: LARKE

1.2.Székhelye: 8000 Székesfehérvár, Jancsár út 11.

1.3.Működési területe: Közép-Dunántúli Régió

1.4.Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi. A Látássérültek

Regionális Egyesülete (továbbiakban: Egyesület) olyan önkormányzattal rendelkező civil szervezet, amely a

célkitűzéseiben meghatározott céllal, tagjainak önkéntes társulásával jött létre, és demokratikusan elfogadott

alapszabály szerint működik.

1.5.Az Egyesület jogi személy.

1.6.Az egyesület olyan közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös

szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi

támogatottsága kimutatható.

1.7.Az Egyesület jogi személy.

1.8.Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására

létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.

1.9. Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára.

1.10.Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére

1.11. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a

tagok részére nyereséget nem juttathat.

1.12. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

2. Az Egyesület célja, a célját megvalósító eszköze

2.1.Az Egyesület célja, hogy ellássa tagjai egyéni és kollektív érdekvédelmét, ezen belül módot nyújtson

tagjainak érdekeik kifejezésére, lehetőséget teremtsen azok érvényesítésére és ellássa érdekképviseletüket.

Következetesen törekszik a tevékenységi körébe tartozó feladatoknak a tagok érdekével összhangban való

E célokat közhasznú tevékenységként, e tevékenység kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül

szolgáló tevékenység folytatását közhasznú egyesület formájában végzi.

Konkrétan: elsősorban a régióban élő látássérültek érdekeinek védelme és képviselete, életviteli nehézségeik és

problémáikkal kapcsolatos ügyek intézése.

a) Érdekvédelem ellátása a tagok számára., képviseli a látássérültek érdekeit más szervek eíötí, szükség

esetén segítséget nyújt a jogsérelmek orvoslásához, életviteli nehézségek leküzdéséhez.

b) Információs és tanácsadói szolgáltatás létrehozása, hogy a felmerülő igényeket központilag tudja az

egyesület koordinálni.

c) Kapcsolatfelvétel és együttműködés a hasonló célkitűzéseket megvalósító intézményekkel,

szervezetekkel, valamint a hazai és nemzetközi szakemberekkel.

d) Felvilágosító tevékenység, rendszeres tájékoztatás szervezése.

e) Lehetőség szerint anyagi támogatás szervezése.

2.2.Az egyesület az alábbi közhasznú tevékenységet folytatja: /2011. évi CLXXV.tv.2§.20.pontja szerint:

közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését

közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek

Egészségmegőrzés, szociális tevékenység, családsegítés időskorúak gondozása

Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés

Kulturális tevékenység

Felnőttképzési tevékenység

2.

Az egyesület a fenti közhasznú tevékenységet az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi:

(2011. évi CLXXV.tv.2§.19.pontja szerint:közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati

feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott

követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását,

valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is;)

Egészségmegőrzés szociális tevékenység, családsegítés időskorúak gondozása:

A családok védelme és a családok jólétének erősítése , a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetésnek

elősegítése, gyermekvállalás támogatása, gyermekvállalási szándék megvalósulásának segítése 2011.évi

CCXI.tv. a családok védelméről 1§-6§.

Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások /ellátások 2011. évi CLXXXIX tv. Magyarország

helyi önkormányzatairól 13.§(1). bek. 8.

Szociális ellátások biztosítása 2011. évi CLXXXIX tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23.§(4). bek. 4.

Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások/ellátások 2011. évi CLXXXIX tv. Magyarország

helyi önkormányzatairól 23.§(5). bek. 11.

Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés:

Általános iskolai fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás , a többi gyermekkel tanulóval együtt nevelhető

oktatható, sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelés-oktatása azoknak a

sajátos nevelési igényű gyermekeknek , tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása akik a többi

gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt

2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 4 §.(1).a)-u)

Kulturális tevékenység:

közösségi kulturális hagyományok , értékek ápolásának /művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének a

lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításnak támogatása , művészeti intézmények

/lakossági művészeti kezdeményezések , önszerveződések támogatása , művészeti intézmények /lakossági

művészeti kezdeményezések , önszerveződések támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása, a

művészeti értékek létrehozásnak megőrzésnek segítése.

1991. évi XX.tv. a helyi önkormányzatok és szerveik , a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális

alárendeltségű szervek feladat és hatásköréről 121.§.a.) b.)

Kulturális szolgáltatás,kulturális örökség helyi védelme, helyi közművelődési tevékenység támogatása.

Felnőttképzési tevékenység, amelynek keretén belül meghatározott jogalanyok e törvénynek megfelelő, saját

képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott

képzettség megszerzésére , kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés , a

felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.

2.3.E közfeladatok teljesítését az alábbi jogszabályhelyek írják elő:

Egészségmegőrzés, szociális tevékenység, családsegítés időskorúak gondozása:

2011.évi CCXI.tv. a családok védelméről 1§-6§.

Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások /ellátások 2011. évi CLXXXIX tv. Magyarország

helyi önkormányzatairól 13.§(1). bek. 8.

Szociális ellátások biztosítása 2011. évi CLXXXIX tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23.§(4). bek. 4.

Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások/ellátások 2011. évi CLXXXIX tv. Magyarország

helyi önkormányzatairól 23.§(5). bek. 11.

Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés:

2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 4 §.(1).a)-u)

Kulturális tevékenység:

1991. évi XX.tv. a helyi önkormányzatok és szerveik , a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális

alárendeltségű szervek feladat és hatásköréről 121.§.a.) b.)

Felnőttképzési tevékenység:

2001. évi CI.tv. a felnőttképzésről 3.§(2)bek. a.) b.) pont.

3.

3. EGYESÜLETI TAGSÁG, A TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE

3.1.Az egyesület tagsága rendes és pártoló tagokból áll.

a.)Az egyesület rendes tagja lehet az a látássérült személy, aki az alapszabályban meghatározott célkitűzések

megvalósításáért tevékeny részt vállal, és kitöltött belépési nyilatkozatában elfogadja az alapszabályt, és

kinyilvánítja csatlakozási szándékát.

b.)Különleges jogállású tag:

Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi természetes vagy jogi személy, aki az egyesület

céljaival egyetért, adományaival, munkájával segíti az Egyesület tevékenységét, működését.

A pártoló tag az Egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. A pártoló tag az egyesület

szerveinek ülésén tanácskozási és javaslattételi joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.

3.2.)A tagfelvételi eljárás szabályai:

3.2.1.)Az egyesületi rendes tag felvételére, továbbá pártoló tagsági viszony elfogadására, a tagsági viszonyból

fakadó kötelezettségek elfogadására tett írásbeli belépési nyilatkozat alapján kerülhet sor, amelyet a

kérelmezőnek az egyesület elnöksége részére kell benyújtania.

3.2.2.)A tagfelvétel során a látássérült személyek közül gyengénlátónak minősül az a személy, akinek

látáscsökkenése a Maschke-táblázat szerint a 67 %-ot eléri, vagy meghaladja, de a 95 %-ot nem éri el, az pedig,

akinek látáscsökkenése a 95 %-ot eléri vagy azt meghaladja, vak személynek minősül.

3.2.3.)A látássérült személyt írásbeli kérelem (belépési nyilatkozat) kitöltése alapján az Elnökség veszi fel, és a

tagsági viszony keletkezését, fennállását sorszámozott, fényképpel ellátott igazolvány kiállításával igazolja. A

kérelemhez mellékelni köteles szemész szakorvos 30 napnál nem régebbi keletű igazolását a látáscsökkenés

mértékéről vagy a vakok személyi járadékának folyósításáról, illetve a látásfogyatékosságot megállapító, a

fogyatékossági támogatás folyósításáról szóló határozat másolatát.

3.2.4.)A tagfelvétel a rendes-és pártoló tagság tekintetében az elnökség hatásköre. A tagfelvétel tárgyában a

kérelem benyújtását követő 30 napon belül elnökségi ülésen kell dönteni az általános határozathozatali szabályok

szerint. A döntésről a kérelmezőt írásban kell értesíteni a határozat meghozatalától számított 30 napon belül. A

tagfelvételt elutasító határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

3.3.Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével, kizárással vagy a tagdíj fizetés elmulasztásával.

3.4.A kilépést írásban kell közölni az Egyesület elnöksége felé.

3.5.Tagkizárási eljárás:

3.5.1.A közgyűlés szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki valamely, az

egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi, így különösen: ha az Egyesület

céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető szándékos, felróható magatartást

3.5.2.A kizárási eljárásban csak azt követően hozható meg a kizárásról szóló határozat, hogy a határozattal

érintett személyt meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előterjesztésére és az enyhítő

vagy mentő körülmények ismertetésére.

3.5.3.A kizárási okot bármely egyesületi tag írásban jelzi az elnökség felé.

3.5.4.A kizárási eljárást az elnökség indítja meg a fentiekben meghatározott magatartás tudomásra jutásától

számított 30 napon belül.

Az elnökség a kizárási eljárás megindításától számított további 30 napon belül köteles az ügyet megtárgyalni és

határozni arról, hogy a meghallgatott tag védekezését és a bizonyítékokat mérlegelve a kizárási javaslat

közgyűlés elé terjesztését mellőzi, vagy a kizárásról történő döntéshozatalra összehívja – e a közgyűlést.

Ennek során a kizárással érintett tagot meg kell hallgatni. Ismertetni kell vele a terhére rótt magatartást,

lehetőséget kell adni arra, hogy védekezését is előterjessze.

A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben meg kell jelölni a kifogásolt magatartást, a tag

védekezését, valamint meg kell jelölni mindkét fél részéről az üggyel kapcsolatos bizonyítékokat.

Amennyiben az elnökség a kizárási javaslat közgyűlés elé terjesztését mellőzi, erről határozatot hoz, amely

határozatot közli a tagkizárással érintett taggal valamint a tagkizárási eljárást megindító taggal.

Amennyiben az elnökség a kizárási javaslatról határoz, úgy ezen határozat meghozatalától számított

60 napon belül köteles a közgyűlését összehívni és a kizárási eljárás anyagát valamint az elnökség javaslatát a

közgyűlés elé terjeszteni.

4.

A közgyűlés maga is vehet fel bizonyítást. A bizonyítékok mérlegelése alapján a Közgyűlés nyílt szavazással

hozza meg határozatát – a határozathozatalra vonatkozó általános szabályok szerint – melyben a kizárási eljárás

alá vont tagot felmenti vagy kizárja.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak

tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való

tájékoztatást. A kizáró határozatot az érintettekkel közölni kell a határozat meghozatalától számított 30 napon

A kizárt tag kérheti a bíróságtól a kizárást kimondó határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat

jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.

3.6.Tagdíj fizetési kötelezettség elmulasztása:

Az Elnökség azt a tagot, aki az alapszabályban meghatározott tagdíjfizetési kötelezettségét 1 évnél hosszabb

időn át nem teljesíti, és ennek írásbeli felhívás ellenére sem tesz eleget, határozatával törli az Egyesület tagjainak

sorából. Az írásbeli felhívásnak tartalmaznia kell a tagdíj fizetés elmulasztásának jelen rendelkezésben

szabályozott jogkövetkezményeit.

3.7.A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

a.)Az Egyesület minden rendes tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését

érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag

személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőül bármelyik rendes tag megválasztható.

Az Egyesület rendes tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá

köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében: a közgyűlés által meghatározott

konkrét programok végrehajtása érdekében.

Az egyesületi rendes tag tagdíja: 2015. december 31. napjáig 1.500,-ft/ év.

2016. január 1. napjától 2.000,- ft/év, amely tagdíjat készpénzben és egyösszegben az egyesület pénztárába vagy

pénzintézeti átutalás formájában az egyesület bankszámlájára, minden tárgyév március 31. napjáig köteles

b.)A pártoló tag tanácskozási és javaslattételi joggal rendelkezik, egyesületi tisztségre nem választható. A pártoló

az Alapszabály reá vonatkozó szabályainak betartására köteles.

A pártoló tag vagyoni hozzájárulást köteles teljesíteni az egyesület részére, melynek összege megegyezik a

mindenkori rendes tagsági díj összegével, azaz

2015. december 31. napjáig: 1.500,-ft/ év, 2016. január 1. napjától 2.000,-ft./év.

A vagyoni hozzájárulás megfizetésének módja készpénzben és egyösszegben az egyesület pénztárába vagy

pénzintézeti átutalás formájában az egyesület bankszámlájára a pártoló tagsági jogviszonya keletkezéséről

történő írásbeli értesítés megküldését követő legkésőbb 30 napon belül.

c.)Valamennyi tag joga, hogy:

-részt vegyen az egyesület tevékenységében, az alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában, ezek érdekében

megfelelő tájékoztatást kapjon, véleményét, javaslatát szóban vagy írásban megtegye, az egyesület egészének és

szerveinek működésével, és anyagi, pénzügyi helyzetével összefüggésben az egyesület szerveihez,

tisztségviselőihez kérdéseket intézzen, és azokra érdemi választ kapjon.

-igénybe vegye az egyesület szolgáltatásait és eszközeit.

-az egyesület közreműködését, segítségét vagy védelmét kérje minden olyan esetben, amikor jog- vagy

érdeksérelem érte, illetve életkörülményei, szociális helyzete azt indokolttá teszi.

4. AZ EGYESÜLET SZERVEI : KÖZGYŰLÉS ÉS TISZTSÉGVISELŐK

4.1.Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több

mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A közgyűlést az Elnökség hívja össze. A közgyűlésre minden

tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább

15 (tizenöt) nap időköznek kell lennie. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani, és rendkívüli közgyűlést

kell tartani, ha a tagok egyharmada azt igényli vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.

4.2.A meghívónak tartalmaznia kell: az egyesület nevét és székhelyét; az ülés idejének és helyszínének

megjelölését, az ülés napirendjét.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt

témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

4.3.A közgyűlés az ülését a székhelyén tartja.

5.

4.4.Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi

részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi

részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul

4.5.)A napirend kiegészítése

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a

napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség jogosult dönteni a kézhezvételtől számított 3 napon belül.

Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnökség nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés összehívására

jogosult szerv vagy személy köteles értesíteni a tagokat a kiegészített napirendi javaslatokról ugyancsak a

kézhezvételtől számított 3 napon belül.

Amennyiben a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnökség nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a

napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének

tárgyában feltéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés

megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

4.6.)Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A jelen pont szerinti rendelkezés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó

körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

4.7.)A közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet.

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult

részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség

megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő

ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlést az eredeti –

határozatképtelenség miatt elmaradt – közgyűlés napjára, ugyanarra a helyszínre, ugyanazzal a napirenddel, fél

órával később kell összehívni. Az eredeti közgyűlésre való meghívóban fel kell tüntetni a megismételt közgyűlés

körülményeit: időpontját, helyszínét és azt, hogy az eredeti napirendek tárgyában a megjelentek számától

függetlenül határozatképes a közgyűlés.

4.8. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés elfogadása;

e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének –

elfogadása, valamint a közhasznúsági jelentés elfogadása

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel

munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével,

a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más

egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

k) a végelszámoló kijelölése

l.) elnökségi döntés hiányában napirend kiegészítése tárgyában

m.) a tagkizárásról történő döntéshozatal

6.

4.9. )Határozathozatal:

a.)A Közgyűlés – eltérő rendelkezés hiányában – határozatait nyílt szavazással, a határozatképesség

megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozza meg.

b.)Az alapszabály módosításához, tag kizárásához és az Egyesület feloszlásának (egyesülés, megszűnés)

kimondásához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati

joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges

A közgyűlés a tisztségviselőket titkos szavazással választja meg.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A közgyűlés valamint az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli

hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül

igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján

nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

4.10.) A szavazati jog gyakorlásának feltételei: A tag szavazati jogát személyesen köteles gyakorolni. Minden

tagot 1 szavazati jog illet meg.

A közgyűlésről a helyszínen jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az elhangzott nyilatkozatok

lényegét, a határozatokat. A jegyzőkönyv jelenléti ívvel alátámasztva tartalmazza a jelenlévő tagok létszámát, a

tanácskozási joggal résztvevőket a határozatképesség megállapítását.

A határozatokra vonatkozóan rögzíteni kell a határozathozatal módját és a szavazatok, ellenszavazatok, illetve

tartózkodások számát és lehetőleg személyét. Bárki kérheti nyilatkozatának jegyzőkönyvbe foglalását. A

jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, a levezető elnök és a 2 fő hitelesítő írják alá.

4.12.)A közgyűlés határozatainak kihirdetése: A határozatok kihirdetése a székhelyen elhelyezett hirdetőtáblán

történik valamint az egyesület www.larke.hu . elérési útvonalú honlapján.

A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a

határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti.

5. AZ ELNÖKSÉG (ÜGYVEZETŐ SZERV )

5.1.) A közgyűlés három tagból álló elnökséget választ az egyesület tagjai közül. Az Elnökség tagjai között van a

megválasztott elnök, elnökhelyettes és egy elnökségi tag.

5.2.)A közgyűlés az elnökség tagjait öt (5) évre választja.

5.3.)Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai.

5.4.)A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által

történő elfogadásával jön létre.

5.5.)Az elnökhelyettest az elnökség jogosult megválasztani tagjai közül titkos szavazással.

Az egyesület elnöke: Szokó Zsolt ( an.: Bencsik Margit ) 8000 Székesfehérvár, Balatoni út 15. I/3. szám

Az egyesület alelnöke: Jakab Szilárd (an.: Göndör Kornélia ) 8053 Bodajk, Dózsa Gy. út 90. szám és

Az egyesület elnökségi tagja: Dömötörné Koskocsák Irén (an.: Bencze Irén )2400 Dunaújváros, Thököly út 55.

szám alatti lakosok.

5.6.)Az elnökség feladatkörébe tartozik

a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

7.

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe

nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők

megválasztatásának előkészítése;

f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e

törvényben előírt intézkedések megtétele; és

m) a tag felvételéről való döntés.

5.7.)A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok

(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához

szükséges körben nem korlátozták.

(2) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

(3) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés

büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól

jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy

vezető tisztségviselője nem lehet.

(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, aki a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll.

(6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a

vezető tisztségviselői tevékenységtől.

(6)A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető

tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak

megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és

vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást

helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette

(7)A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet

előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

5.8.)A vezető tisztségviselő felelőssége

(1)A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a

szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén:

(2) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az

egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az

egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a

megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

(3) Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt

érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való

felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet

beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés

esetén nem alkalmazható.

5.9.)Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

8.

d) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő

f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

Visszahívás: Az egyesület tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

Lemondás: A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez, vagy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy

közgyűléséhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy

megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

(1)Az Elnökség mindhárom tag jelenléte esetén határozatképes.

(2)Az Elnökség szükséghez képest – de évente legalább négyszer – tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az

Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével keli meghívni úgy, hogy a meghívók, és az ülés napja

között legalább három nap időköznek kell lennie.

A meghívónak tartalmaznia kell

a) az egyesület nevét és székhelyét;

b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

c) az ülés napirendjét.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni

kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

Ha az elnökség ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi

részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

Az elnökségi ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha

valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag

(3)Az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt,

szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. Az elnökség döntései a www.larke.hu honlapon

(4)Az Elnökség határozatát a jelenlévők egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza.

(5)Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül

igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján

nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

(5/A) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja,

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

(6)Az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség

jelenlévő minden tagja.

(7)Az Elnökség köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra

vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is)

érinthet a döntés meghozatalától számított 15 (tizenöt)napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként

feladva az érintettnek is megküldeni.

(8.) Az Elnök köteles a Közgyűlés és az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni,

mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők

(9.)Az Elnökség ügyrendjét egyebekben maga határozza meg.

(10.)Az Elnökség határozatainak kihirdetése, nyilvánosságra hozatala a székhelyen elhelyezett hirdetőtáblán

történik valamint az egyesület www.larke.hu elérési útvonalú honlapján.

9.

(11..)Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait az elnök kezeli.

(12.)Az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni.

A pénztáros részére díjazás állapítható meg.

6. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

6.1.Az alapszabály úgy rendelkezik, hogy az egyesületnél három tagú Felügyelő Bizottság működik. Az első

Felügyelő Bizottság tagjainak kijelölése három évre szól.

A Felügyelő bizottság testületként jár el. A Felügyelő bizottság elnökét és két tagját a továbbiakban az Egyesület

közgyűlése választja – öt év meghatározott időtartamra.

A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.

A Felügyelő bizottság tagjai:

Katona János Károly (an.Fikus Etelka )1067. Budapest, Eötvös utca 22. félemelet 5. szám,

Erdélyi Miklósné sz.: Horváth Etel(an.:Pityer Mária)8000 Székesfehérvár, Aradi utca 87.szám és

Domokos Tamás(an.: Oncsák Mária )8000 Székesfehérvár,Nagyszombati utca 76.szám alatti lakosok.

6.2.)A Felügyelő Bizottság feladata

(1)A Felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi

határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

(2).A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető

tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a

közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

(3)Köteles megvizsgálni a legfőbb szerv ülésének napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai

jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre

(4)írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti

beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a legfőbb szerv részére.

(5)ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását.

(6)ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket.

(7) A felügyelőbizottság köteles a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos

álláspontját a közgyűlésen ismertetni.

(8) A felügyelőbizottság az egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető

tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját,

pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel

6.3.)A Felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal vesz részt.

6.4.)A Felügyelő bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a közgyűlést és az

elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő

esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az

intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

6.5.)Ha a Felügyelő bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését

észleli, köteles haladéktalanul összehívni a közgyűlést.

6.6.)A Felügyelőbizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából

össze kell hívni azon döntéshozó szervet amelynek munkájával összefüggésben merült fel a jogszabálysértés

vagy érdeksértés. E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó szerv és az ügyvezető szerv

összehívására a felügyelő szerv is jogosult a z egyesületi szerv összehívására vonatkozó általános rendelkezések

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg,

a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

10.

6.7.)A felügyelőbizottság tagjával szembeni követelmények és kizáró okok

6.7.1.)A Felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége

ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

6.7.2.)Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll

fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

6.7.3.)Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a.)a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó

szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b) az egyesülettel, mint közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló

munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem

c) az egyesület, mint közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül

igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a

létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

6.7.3.)A Felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A

felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

6.7.4.)A felügyelő bizottsági taggá megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított tizenöt napon

belül azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél már felügyelő bizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles.

6.7.5.)A törvényes, és korrekt ellenőrzés érdekében a bizottság tagjának választható olyan nem látássérült

személy is, aki rendelkezik kellő pénzügyi, illetve számviteli ismeretekkel a tisztség betöltéséhez, és

megválasztása nem ütközik alapszabályi, vagy más jogszabályon alapuló összeférhetetlenségi rendelkezésbe.

6.7.6.)Az Egyesület közgyűlésén nem lehet meghatalmazott a felügyelő bizottság tagja.

6.8.A felügyelőbizottság működése

b.)A felügyelő bizottság határozatképes, ha minden tag jelen van; határozatát a jelenlévők egyszerű

szótöbbségével, nyílt szavazással hozza.

c.)A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság

tagját e minőségében az Egyesület tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja.

d.)A felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél

megjelölésével – a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől

számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra

történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

6.9.)A Felügyelő bizottság az ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.

6.10.)A Felügyelőbizottság tagjainak felelőssége

A Felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a

jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a

jogi személlyel szemben.

6.11.)Ha a felügyelő bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs

aki az ülését összehívja, az Egyesület elnöke a felügyelő bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása

érdekében köteles összehívni a legfőbb szervet.

6.12.)A felügyelő bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az

ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelő

bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a felügyelő bizottság ellenőrzési

feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.

6.13.) A Felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó

szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető

tisztségviselőjéhez intézi.

11.

7. Az Egyesület képviselete

Az Egyesület képviseletére az elnök önállóan és korlátozásmentesen jogosult, aki az egyesületet harmadik

személyek előtt, hatóságok és más belföldi, illetve külföldi, valamint nemzetközi szervezetek előtt képviseli,

jogot gyakorol, szerződéseket köt.

Az Egyesület bankszámlája felett az elnök önállóan és korlátozásmentesen rendelkezik továbbá a megbízott

pénzügyi szakember is önállóan, korlátozásmentesen rendelkezik.

8. A KÖZHASZNÚ MKÖDÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ RENDELKEZÉSEK

8.1.Az Egyesület rögzíti, hogy a jelen alapszabályában rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá

biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból.

8.2.Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem

veszélyeztetve végez.

8.3.Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit

és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell

8.4.A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak

mely részét hogyan használja fel, figyelemmel arra, hogy az Egyesület tevékenységéből származó nyereség nem

osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.

8.5.Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi

támogatást nem nyújt.

8.6.Az egyesület jelen szerződés szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, az általa

végzett szolgáltatás igénybevételének módját a sajtó (Fejér Megyei Hírlap, www.nonprofit.hu) és a

www.larke.hu honlapján is nyilvánosságra hozza.

8.7.Az Egyesület működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a

nyilvánosságot ezen belül is az alapszabályban szabályozott iratbetekintési és felvilágosítás adási jogot biztosítja

az érdeklődők számára.

8.8.)Az évente kötelezően elkészített és elfogadott éves beszámoló és közhasznúsági jelentésnek az Egyesület

biztosítja a nyilvánosságát.

8.9)Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba – a hatályos jogszabályi, személyiségvédelmi

és adatvédelmi rendelkezések betartása mellett – bárki betekinthet, arról saját költségén másolatot készíthet.

Az iratbetekintésre az egyesület székhelyén, az egyesület elnökéhez benyújtott írásbeli kérelem alapján kerülhet

sor. A betekintést a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül az elnöknek biztosítani kell.

Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a

kért irat megnevezése, a kérelem beérkezésének és teljesítésének ideje.

9. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

9.1. Jogutódlással történő megszűnés:

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

9.2.A jogutód nélküli megszűnés:

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem

határoztak meg; vagy

b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

10.VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

10.1).Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

10.2.)Az egyesület általános törvényességi felügyeletét a bíróság,a törvényességi ellenőrzését az ügyészség látja

12.

10.3.) Bírósági jogorvoslat:

Az egyesület tagja, az egyesület vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok

vagy az egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a

létesítő okiratba ütközik.

A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet

indítani az egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást

szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem

A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

vonatkozó rendelkezései továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek

működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról

és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról rendelkező 2011. évi CLXXXI törvény és a későbbiekben

meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.

Az egyesület alapszabályának jelen alapszabályba foglalt módosításait az Egyesület 2015. február 19. napján

összehívott közgyűlésen fogadta el.

Kelt: Székesfehérvár 2015. …………… napján

Szokó Zsolt

elnök

A létesítő okirat 2015. ………………… napján egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-

módosítások alapján hatályos tartalmának.( 2011. évi CLXXXI.tv. 38.§(2).)

Kelt: Székesfehérvár 2015. …………….. napján

Sziklainé dr. Kiss Erzsébet ügyvéd

Share This

Share this post with your friends!